Sárbogárd, a Mezőföld közepén, a Sármellék keleti peremén fekszik. Amikor először említi a nevét egy okirat (1323), állattartó besenyők lakják. A környékbeli mocsarak jó menedékhelyet kínáltak a tatárok, majd a törökök elől bujkáló lakosságnak. Sárbogárd tulajdonképpen csak a 19. sz.-ban jött létre több falu egyesítésével.

• A 19. sz.végén építették meg a vasútállomást. A sínek Budapesttel, Székesfehérvárral és Péccsel is összekötik. A sárbogárd lakosai főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, de nagyon ismertek és elismertek voltak a Sárbogárd mesterei, akik hírét messzi vásárokon is ismerték. A II. világháborúban, 1944. december 1 és 1945, március 24. között súlyos harcok folytak a város körül.
• 

Sárbogárd a harcok színterévé vált. Keletről a szovjetek, nyugaról a német egységek támadtak. A régi öregek még mesélnek arról az időkről. Az újjáépítés átalakította Sárbogárd életét, megtelepedett az elektronikai ipar (Videoton), lakótelepek épültek, volt laktanya is. Jelenleg körülbelül 13500 lakosa van. A kulturális hagyományok ápolására minden évben Bogárdi Napokat rendeznek.

• 
• Sárbogárd híres emberi
  Sárbogárd sok híres magyar otthona, szülőhelye. A város neves szülötte Mészöly Géza (1844-1887), a dunántúli és alföldi tájak mestere. Az akkor még különálló Pusztaegresen látta meg a napvilágot Dési Huber István (1895-1944) munkásfestő. Sáregresen született Csók István (1865-1961), sajátos hangulatú életképek festője. Sárbogárd Petőfi Sándor érdeklődését is felkeltette, színi társulatával látogatott el a településre. Ennek emlékét őrzi a Gimnázium udvarán álló mellszobor. Cecén született Strausz Adolf (1853-1944), a Balkánnal foglalkozó néprajzkutató, aki a nyilasterrornak esett áldozatul.

• Sárbogárd látnivalói
  Legrégibb emléke a várostól keletre a bronzkori földvár sáncai ("Bolondvár"). A katolikus templom a 18. sz.-ban, a református 1830-ban épült. Az ifjúsági parkban tájház mutatja be az elődök életét. A közelben az egykor szintén besenyők lakta Alap 1842-ben létrehozott méneséről nevezetes. Soponyán, a nagylángi településrészben áll a 18. sz.-i, barokk, majd 1807-ben klasszicista stílusban átépített Zichy-kastély. A 43 ha-os parkkal körülvett épület ma gyermekotthon. Káloz szintén Zichy-kastéllyal dicsekedhet A Sárvíz völgye Tájvédelmi Körzet halastavai nemcsak a horgászok, hanem minden természetbarát számára értékesek.
• 

• 
• A Sárvíz másik partján, Aba községben telepedtek le először a besenyők. Egy ideig Besnyőnek is hívták. Különleges építmény a háromszögletű, barokk református templom. Valószínuleg Paul Hatzinger linzi mester tervei szerint épült 1748-53 között. A II világháborúban elpusztult. Helyreállították, de tornya nélkül. Az Abához tartozó Felsoszentivánnak is van Zichy-kastélya (1820 körül). Délebbre Vajta kastélyát Pollack Mihály tervezte. A református templom 1821-ben épült. A termálfürdő három medencéjét 40 °C-os hévízzel töltik fel.